Vespa Largeframe modell története

A Vespa-modellek történetéről szóló első blogbejegyzésünkben elmagyaráztuk, hogyan született meg a Vespa ötlete, és mit jelentettek az első Vespa-modellek, az ún Wideframeskészültek. Sorozatunk második részében most azzal a szériával foglalkozunk, amely a Vespa Wideframe-et követte az 1960-as évek végén: a Vespa Largeframe-modellekkel. Közben sorozatunk harmadik része is megjelent: Vespa Smallframe. És Modern Vespa és Lambretta itt kerülnek bemutatásra.

Ennek során olyan kérdéseket tisztázunk, mint például: Miért fejlesztették ki a Vespa Largeframe termékcsaládot, és miben különbözik a Vespa Wideframe-től? Milyen technikai változásokon ment keresztül a modellcsalád? Mit jelentenek az olyan rövidítések, mint a VBA vagy a VBB, és milyen különlegességek és érdekességek voltak a Largeframe sorozaton belül?

Hogyan ismerhető fel egy Vespa Largeframe, és melyek a legfontosabb jellemzői?

A Vespa Largeframe motorkoncepciója megváltozott
A Largeframe modellek bevezetésével a motorkoncepció is megváltozott. Míg a Wideframe sorozatban a lengőkar és a motor külön-külön volt összecsavarozva, a Largeframe-ben már mindkét alkatrész egy öntvényben készült. Ezáltal a motorblokk nemcsak stabilabbá, hanem jelentősen karcsúbbá is vált. Ezeknek a műszaki változtatásoknak köszönhetően most már több hely jutott a henger számára is, ami viszont pozitív mellékhatásként a karburátorra is kihatott, amely most már a henger felett kapott helyet. A karburátorszárny, amely a Wideframe-eken még mindig kiemelkedően az alagút területén helyezkedett el, így feleslegessé vált. A Piaggio mérnökei más technikai részleteken is dolgoztak: egyszerűsítették például a kick starter vezérlését, amely a Wideframe sorozatban még viszonylag bonyolult és érzékeny volt.

AVespa Largeframe formaterve karcsúbb lett
De nemcsak a modellsorozat belső élete változott, a Piaggio a Largeframe modellek bevezetésével a Vespa külső koncepcióját is átdolgozta. Már nem egyetlen öntött váz volt, hanem egy bal és egy jobb oldali présforma, amelyeket aztán egy darabban gyártottak le. A kormányt kezdetben szintén kettéosztották. Ezt azonban röviddel később elvetették - és csak mintegy 20 évvel később vezették be újra. Az átdolgozott motorkonstrukció a jobb oldali motorháztetőn lévő kivágást is megszüntette, a már említett karburátorszárny mellett. Mindezen változtatások hatására a jármű könnyebbé, merevebbé és összességében karcsúbbá vált, ami a kompaktabb orr-részeken és a keskenyebb lábszárvédőn is látszik.

A legfontosabb nagyvázas modellek
A nagyvázas modellek sikere, amelyek 1957/58-ban a Vespa 125 VNA-val kezdték meg diadalmenetüket, és a Vespa PX modellel egészen 2016-ig bezárólag gyártották őket, a mai napig tart. De ez alatt a hosszú idő alatt természetesen számos kisebb-nagyobb módosítás történt, és így viszonylag sokféle modell is. Ebben a cikkben a legfontosabb modelleket és módosításokat mutatjuk be.

Vespa Largeframe modellválaszték

A Vespa Largeframe VNA modellsorozat
A VNA volt az első nagykeretes modell, és mint már említettük, 1957/1958-ban került piacra. Sok olyan részletet, amellyel a VNA sorozat kezdetben rendelkezett, az idők folyamán elvetettek, megváltoztattak vagy teljesen átterveztek. Ez aligha meglepő. Hiszen a VNA számos alkatrésze még mindig a Wideframe sorozatból származott. Ilyen például az egyrészes sárvédő, a viszonylag széles lábvédő, a Vespa felirat és a lámpa, amely 105 mm-es átmérőjével a "Struzzo"-ból került át. A VNA alapfelszereltségéhez tartozott még az alagút területén elhelyezett rúgócsík, valamint a lengő nyereg és a csomagtartó is. Voltak azonban más részletek is, amelyek az első Largeframe-en másként szerepeltek, mint az utódmodelleken. Először is, a motor még mindig dugattyúvezérlésű szívócsővel rendelkezett. Ezt később - a különleges modellek kivételével - forgószeleppel vezérelték. Másodszor, a VNA már osztott kormányt kapott, ami a korban rendkívül fejlettnek számított. Ezt azonban a második generációval elvetették, és csak évtizedekkel később vezették be újra.

A Vespa Largeframe VBB modellsorozata
A második nagykeretes modellel, a VBB-vel már nemcsak a váz, hanem a sárvédő is két részből készült. Emellett a fényszóró átmérője 115 milliméterre nőtt. Mint már leírtuk, az öntött kormány most is csak egy darabból készült, ahogyan az már a GS150-nél, a Wideframe sorozat utolsó sportmodelljénél is történt. Egy másik érdekes részlet, amelyet a VBB-vel megváltoztattak, a lábtartók voltak, amelyek most már csak a lábtartóhoz voltak rögzítve, és az alagút területén gumiszőnyeggel helyettesítették őket. A VBB modellsorozattal a Piaggio most már a motor koncepcióját is megváltoztatta a dugattyús vezérlésről a forgószelepes szívócsőre.

Tipp:
VNA a V=Vespa, N=125 köbcentiméter, A=korai modellsorozat
VBB a V=Vespa, B=150 ccm, B=későbbi modellsorozat

GS4 vagy GS160 és SS180
Ez a robogó, a GS150 utódja, számos fontos újítást és technikai újítást vezetett be. Például a GS4 vagy GS160 volt az első nagykeretes modell, amely már a dobozból 10 colos gumiabroncsokkal rendelkezett. Ezen kívül eltűnt a lengő nyereg, és helyére mostantól ülés került. A pótkerék elhelyezése is megváltozott: ahelyett, hogy az első részen lett volna, mostantól a levehető oldalsó motorháztető alatt volt. A GS első szériájánál az oldalpofában lévő kis patent szolgált csomagtérként, míg a második széria kesztyűtartója elöl volt.
Ami azonban ezt a modellt különlegessé teszi, az a dugattyús kormányzás. Valójában a nagykerekű szériákban már nem használták, ezt a modellt is felszerelték vele, akárcsak a későbbi SS180-at. A másik különlegesség az első villa, ahol mindkét modellbe lengéscsillapítót szereltek. Ez volt az első alkalom, hogy a lengéscsillapítót és a rugót egyben kombinálták - ez egészen az 1977-ben piacra került Vespa PX-ig egyedülálló volt. A hengerek elrendezése, a ferde kipufogó és a csapszegcsavarok elrendezése szintén szokatlan volt, mivel a Vespa Rallyig nem építették be őket ebben a formában. Továbbá a 60 mm-es löket és a valamivel kompaktabb motor volt a nagykerekű sorozat két progresszív "kiugró" példányának további szembetűnő jellemzője.

A Vespa GL
Az 1960-as évek elején a Piaggio úgy döntött, hogy némileg modernizálja a Vespa formatervét. Nemcsak a robogók lettek egyre gyorsabbak, elérve akár a 100 km/h-t, hanem az igények is változtak. Így a vázgeometriát átdolgozták, és a vázat merevebbé tették. Ennek során optimalizálták a kormányfej szögét, valamint a futóművet és a tengelytávot, hogy a következő robogó generációkat könnyebb legyen kormányozni.
De a Vespa GL-nek egy kicsit sportosabban is kell kinéznie. A Piaggio ezért úgy döntött, hogy az általános formát szögletesebbé teszi, és trapéz alakú fényszóróval látja el a modellt. A kaszni is kicsit szélesebb és szögletesebb lett, akárcsak az oldalsó motorháztetők. Ezen kívül minden 150 köbcentis modellnél a lábszárvédőbe került a pótkerék, valamint a csomagtartó állkapcsa, míg a nagyobb teljesítményű osztályoknál a kesztyűtartó és a pótkerék az oldalsó motorháztető alá került.

A Vespa Rally
Az 1970-es évek elején a Piaggio piacra dobta a nagykerekű sorozat utolsó előtti modelljét, amely sokak számára egyben a koronát is jelentette: a Vespa Rallyt. Ezt kezdetben 180 köbcentis változatban gyártották, később az olasz gyártó egy 200 köbcentis lökettérfogatú modellt is piacra dobott. Ez tette őket az akkoriban kapható leggyorsabb darazsakká. A motor oldaláról a nagyobb teljesítményű változatok a kissé görbe szívócsőről és a hengerek eltérő elrendezéséről ismerhetők fel.
Tisztán vizuálisan azonban a Vespa Rally a 135 mm-re megnövelt fényszóróval nyűgözött le, amelyet a Vespa Largeframe utolsó sorozatában - a Vespa PX-ben - is megtartottak. Ezen kívül egy kesztyűtartó és egy pótkerék a bal oldal alatt tartozott a felszereltséghez. Mielőtt a gyártás az 1970-es évek végén befejeződött volna, a Vespa Rallyt elektronikus gyújtásrendszerrel szerelték fel, amivel ismét úttörőnek számított.

Vespa PX
Az utolsó nagykerekű modell nem kevesebb mint 40 éves múltra tekint vissza, amely csak 2016-ban ért véget. Hosszú története során a Vespa PX számos modellje került a piacra, amelyek az idők során számos változást hoztak magukkal. Ezek közé tartozott a kaszkád, a fojtószelep és a benzincsap vagy a külön kenőrendszer módosítása.
Ez utóbbi a Vespa PX Lusso modellel minden lökettérfogatosztályban bevezetésre került. Ennek az volt az előnye, hogy a benzint és az olajat külön tankolták, így az olajat sokkal ritkábban kellett pótolni. Egy másik fontos változás volt az 1998-ban bevezetett tárcsafék, amely teljesen más fékérzetet adott a robogónak. Az átlátszó üvegből készült fényszórók szintén fontos mérföldkőnek számítottak, mivel a fényvisszaverő technológiának köszönhetően a Vespa motorosok sokkal jobban megvilágíthatták a közúti közlekedést.

VespaT5
Mint sok elődjének, a Vespa T5-nek is jelentős a neve. Így a Vespa GS a "Grand Sport", a Vespa SS a "Super Sport", a Vespa T4 a "Touring", a Vespa Rally a raliversenyzésre szánt modell, a Vespa T5 pedig a "Traversi cinque" (T=Traversi=Túlfolyó, 5=Cinque=Öt) rövidítése. Először ebben a motorban építettek be öt túlfolyónyílást, amelyeken keresztül a benzin-levegő keverék bejuthatott a hengerbe. Ez a fajta hengerelrendezés akkoriban egyedülálló volt, és azóta a modern kétütemű motorok szabványává vált.
A Vespa T5 a Piaggio kísérlete volt arra, hogy a PX-t vizuálisan átvigye az 1980-as évekbe. Ezzel rá is ugrottak a korszakot jellemző szögletes formák trendjére. Például egy fémlemezdobozt csatoltak a hátsó részhez a szabványos hátsó rész fölé, ami összességében meghosszabbította a PX hátsó részét. Ennek az volt az előnye, hogy az ülést is hosszabbá és kényelmesebbé lehetett tenni. A hátsó lámpa, a lökhárító, a nagy sebességmérő beépített fordulatszámmérővel és a szögletes fényszóró szintén összetéveszthetetlenül a 80-as évek stílusában készült.
A Vespa T5 a motorháztető alatt is sokat tudott nyújtani. Ezzel a fajta modern hengerelrendezéssel a Piaggiónak először sikerült olyan 125-öst terveznie, amely teljesítményben egy 200-as modellel is felvehette a versenyt. Míg a PX200 volt az eddigi legerősebb modell 12 lóerővel, addig a T5 kisebb lökettérfogat mellett ugyanezt a teljesítményt nyújtotta, és ráadásul nagyon kellemes volt vezetni.

VespaCosa
Vizuálisan ellentmondásos, a kor színvonalához képest érdekes, Olli és Jesco szakértőink által rossz szemmel nézett: ez a Vespa Cosa, amely 1988 és 1998 között készült, és érdekes részleteket kínált. Az ülés alatti tárolórekesz, a hidraulikusan működtetett integrált fékrendszer és az opcionálisan rendelhető blokkolásgátló rendszer az első kerékhez (EBC) csak néhány technikai finomítás volt, amit a modell magával hozott. Nemcsak a karburátoros, elektronikus alapú benzincsap és automata indítórendszer került a dobozból - akkoriban teljesen újdonságnak számított a műszerfalon középen elhelyezett, analóg kijelzővel ellátott elektronikus fordulatszámmérő. Bár a gyártó ezzel a modellel akarta leváltani a Vespa PX-et, időközben nemcsak hogy tovább gyártották, de még jóval a Vespa Cosa gyártásának leállítása után is gyártották és szállították.

Tippek a nagyméretű képkockák világába való belépéshez

Ha szeretnél belépni a nagykerekűek világába, és belekóstolni, jó kezdet egy Vespa PX modellel, mert ezek 2000 euró körüli összegtől kaphatók jó állapotban (2021 júliusától). Különösen a PX Lusso az egyik legolcsóbb darázs, míg a 98'-tól kezdődő PX Mo-delle valamivel jobb technikát kínál, ugyanakkor nagyon hajlamos a rozsdásodásra.

Aki a retró megjelenést kedveli, annak érdemes egy VNB, VBB vagy Sprint vagy Sprint Veloce után néznie, amelyek ára 2.000 és 3.000 euró között mozog. Ha egy Vespa GS4 vagy Vespa Rally tulajdonosa szeretnél lenni, akkor kicsit mélyebben a zsebedbe kell nyúlnod. A jó állapotban lévő modellek esetében az árak gyorsan elérhetik az öt számjegyű összeget.

Az olcsóbb változatok előnye, hogy minden nagykeretes modellbe bármikor modern motort szerelhetsz, mivel a nagykeretes motorok zökkenőmentesen cserélhetők. Ez különösen érdekessé teszi egy ilyen modell megvásárlását, hiszen egy modern motorral szerelt oldie, amelyhez rengeteg tartozék és tuningalkatrész kapható, órákig tartó csavarozási és vezetési mókát ígér.

A Vespa Largeframe modellek áttekintése

Vespa 125 (VNA1T-VNA2T)
Építési évek 1957-1959
115,431 Gyártott darabszám

Vespa125 (VNB1T-VNB6T)
Építési évek 1959-1966
302.603 gyártott darab

Vespa125 GT (VNL1T, CH + F exportmodell)
1963-1964 gyártási évek
gyártott darabszám ismeretlen

Vespa 125 GT (VNL2T)
1966-1973 gyártási évek
51 582 gyártott darab

Vespa125 GTR (VNL2T, az "R" a "rinnovato" rövidítése)
1968-1976 gyártási évek
45. A gyártott darabszám ismeretlen.000-52 000 gyártott darab

Vespa125 Popolino (VNA1T, VNS1T - VNS6T, speciális modell az olasz és svéd piacra)
gyártási évek 1958-1964/65
gyártott darabszám ismeretlen

Vespa 125 Super (VNC1T, az utolsó 8 colos kerekű Vespa)
gyártási évek 1965-1969
24 146 gyártott darab

Vespa 125 TS (VNL3T, a Turismo Speciale rövidítése, átmeneti modell a GTR és a PX között)
építési évek 1975-1978
28 745 darabot gyártottak

Vespa150 (VBA1T, az első olyan modell, amelynek üzemanyagellátása a forgószelepes elv alapján történt, csak az olasz piacra gyártották)
építési évek 1958-1960
124.040 legyártott darab

Vespa150 (VBB1T-VBB2T, a VBB a VBA közvetlen utódja)
gyártási év 1960-1965)
272.260 legyártott darab

Vespa150 GL (VLA1T, A GL optikailag nagyobb, fényűzőbb és élesebb, a motor hasonló a VBB-hez, de orrdugattyú nélkül és módosított sebességváltóval)
gyártási évek 1962-1965
79.854 gyártott darab

Vespa150 Sprint (VLB1T)
építési évek 1965-1974
203.922 gyártott darab

Vespa150 Sprint Veloce (VLB1T)
építési évek 1969-1976
144.168 gyártott darab

Vespa150 Super (VBC1T, a VBB utódja)
építési évek 1965-1979
553.808 gyártott darab

Vespa 160 GS (VSB1T, D-ben "GS/4")
Építési évek 1962-1964
62 461 gyártott darabszám

Vespa180 Rally (VSD1T, első csúcsmodell forgószelepes szívócsővel)
Építési évek 1968-1973
26.495 legyártott darab

Vespa180 Super Sport (VSC1T, a 160 GS (GS/4) utódja és a Vespa 180 Rally elődje)
1964-1968 közötti gyártási évek
35 700 legyártott darab

Vespa 200 Rally (VSE1T, az első elektronikus gyújtású Vespa)
1972-1979 közötti gyártási évek
41 darab.275 darab gyártott példány

Vespa Cosa (125 (VNR1T), 150 (VLR1T), 200 (VDR1M), 200 (VSR1T)
Építési évek 1988-1998

Vespa P 200 E (VSX1T, a PX modellekkel együtt egészen az Arcobaleno/Lusso modellig "PX old" néven is ismert)
Építési évek 1977-1982
Körülbelül 160 darab.000 darab készült

VespaPX (P 125 X, P 150 X / PX 150 E, P(X) 200 E, PX 80 E, PX 80/200 E Traveller, PX 125 E, PX 125 T5, PX 200 E (GS), PX 125, PX 200, PX 125, PX 150)
1977-től 2016-ig

Forrás: wiki.germanscooterforum.de / Wikipedia