Vespa lengéscsillapítók | Felfüggesztés beállítása
A legtöbb szerelő és tuner tudja, hogy a futómű mennyire fontos a robogó biztonsága és vezetési élménye szempontjából. A jó futómű lerövidíti a fékutat, növeli a vezetési kényelmet és nagyobb biztonságot nyújt a kanyarokban. Az alváz több alkatrészből áll: tulajdonképpen minden, ami a járművet az úthoz köti, az alváz része. Itt a mozgó kerékfelfüggesztés rugó- és lengéscsillapító elemeire összpontosítunk. A klasszikus robogók esetében ezek általában"rugóstagok" vagy"lengéscsillapítók".
Ezeknek az alkatrészeknek különösen fontos feladatuk van, amikor a kerekek egyenletes kapcsolatot tartanak fenn az úttal. A legkülönfélébb útegyenetlenségeket hivatottak kiegyenlíteni. Legyen szó hosszú vagy gyors ütközésekről, kisebb vagy nagyobb ütésekről vagy a gyorsítás és fékezés okozta gördülési mozgásokról - a mozgásokat mindig kompenzálni kell. Ez alapvető fontosságú. Csak akkor tudják optimálisan továbbítani a negatív, pozitív vagy oldalirányú gyorsulást, ha a kerekek egyenletesen érintkeznek a talajjal. A futómű a menetkomfort szempontjából is meghatározó tényező.
Sok gyártó örömmel tesz eleget számos kétkerekű motoros kívánságának a jobb futóművel kapcsolatban. A felfüggesztési technológiák széles piaca minden igényt és költségvetést kielégít. Még a tapasztalt szerelőknek is akadályt jelent: különösen a jó felfüggesztési elemek számos beállítási lehetőséggel rendelkeznek. Bár ez szép, sokan ódzkodnak az összes paraméter helyes beállításának kihívásától. Ez annak is köszönhető, hogy a témában sok félreértés és féligazság terjedt el.
Ebben a blogban szeretném megpróbálni strukturálni az egyes funkciókat, és egy útmutatót nyújtani az alapokkal és tippekkel arra vonatkozóan, hogy hogyan állíthatja be őket a saját járművén.
A rugóstag két alapvető alkotóeleme:
- Rugó: Rugalmas kerékfelfüggesztést tesz lehetővé. Ez lehetővé teszi a vezetési kényelmet és a gumiabroncsok egyenletes talajjal való érintkezését, még egyenetlen útfelületen is.
- Csillapító: A kerék kitérési mozgásának csillapítására szolgál. A lengéscsillapító nélkül a rugó energiája a kerék kipattanásakor rossz vagy egyáltalán nem érintkezne az úttal. Emellett a menetkomfort is romlik.
Mi a célja az egyéni beállítási lehetőségeknek?
- Rugósebesség: A beépített rugó jelleggörbéje határozza meg, hogy a lengéscsillapító egy bizonyos erőnél mennyire szorul össze.
- Progresszív rugó: Az ilyen rugó rugóereje afokozatos összenyomással növekszik. Hasznos a kis rugóúttal rendelkező felfüggesztéseknél.
- Rugó előfeszítés: A rugó hosszát tehermentesített állapotban korlátozó anyával történő beállítás.
- Lengéscsillapítás: Általában a belső lengéscsillapító rúd végén lévő állítókerékkel állítható. A visszarugó csillapítás határozza meg, hogy mekkora az az erő, amely ellensúlyozza a visszarugó mozgást.
- Kompenzációs tartály: A csillapítóbetétből származó csillapítóközegnek további térfogatot ad. Biztosítja a csillapító következetes működését a jobb hőmérsékleti egyensúly révén, és javítja a beállítási lehetőségeket.
- Kompressziós csillapítás: Ez határozza meg azt az erőt, amellyel a csillapító ellensúlyozza a kompressziós mozgást. Általában a lengéscsillapító tartályán lévő kerékkel állítható be.
- Kettős kompressziós fokozat vagy High/Low beállítás: Itt a gyors és lassú kompressziós mozgások ellenereje külön-külön állítható be.
A csillapító alapvető szerkezete
Milyen hatással van a rugó előfeszítése?
Ezt már szinte mindenki hallotta. De úgy tűnik, nehéz ezt valóban elhinni vagy megszívlelni. Végül is a rugó összenyomódik, amikor a rugó előfeszítő anyát meghúzzák. Ezért itt elmagyarázzuk, hogy miért csak a magasságot kell beállítani, és egyáltalán nem a felfüggesztés keménységét. Egyáltalán nem! Tényleg!
A bal oldalon egy ábra szemlélteti ezt. Egy rugó jelleggörbéről van szó. Ez azt a távolságot jelenti, amelyet egy rugó egy bizonyos erő hatására összenyomódik. Az X-tengelyen a rugóút mm-ben. Az Y tengelyen a lovas súlya kilogrammban.
Itt látható, hogy például egy 100 kg-os versenyző 80 mm-rel nyomja össze a rugót (a jármű súlyát itt figyelmen kívül hagyjuk). Egy 400 mm hosszú lengéscsillapító esetében ez azt jelentené, hogy terheléskor még mindig 320 mm hosszú lenne. Ha ennek a rugónak 300 mm-es rugója van, akkor terheléskor még mindig 220 mm állna rendelkezésre. Az a 80 mm, amellyel a vezető súlya összenyomja a lengéscsillapítót, most negatív rugóútként állna rendelkezésre. A negatív rugóút tehát az a távolság, amennyivel a kerék el tud térni, hogy például egy kátyút kiegyenlítsen.
Mi történik, ha a rugó előfeszítését beállítjuk? Ha az előfeszítő anyát meghúzzuk, akkor a rugó terheletlen állapotban rendelkezésre álló hossza csökken. Példaként vegyünk egy 40 mm-es beállítást. Ez azt jelenti, hogy a rugót 40 mm-rel kell összenyomni. Mivel a rugó most kevésbé van összenyomva, mint a 100 kg-os versenyző terhelése alatt, a 100 kg-os versenyző a rugót ugyanolyan hosszúra, azaz 220 mm-re nyomná össze, mint korábban. Mivel azonban a rugó már 40 mm-t összenyomódott, a rugóstag és a jármű csak az előfeszítés és a súlyerő közötti különbséggel fog leereszkedni. Ebben az esetben tehát 40 mm-rel. Ez azt jelentené, hogy a negatív rugóút csak 40 mm lenne. Ugyanakkor a jármű 40 mm-rel kevesebbet süllyedt, így terhelt állapotban 40 mm-rel magasabb, mint a rugóelőfeszítés beállítása előtt.
Nagyon fontos: A vezető súlya a beállítás után is ugyanolyan hosszúra szorítja a rugót. Ez azt jelenti, hogy a rugó ugyanolyan kemény, mint a beállítás előtt. Az egyetlen dolog, ami megváltozott, az a jármű magassága, amikor a vezetővel együtt meg van rakodva. Valami más is változott: a pozitív és negatív rugóút aránya.
A táblázat világosan mutatja, hogy mi változik a rugó előfeszítésének beállításakor. Terheletlen állapotban a rugóstag hossza változatlan marad, a rugó hossza pedig megváltozik. Terhelt állapotban a rugó hossza változatlan marad, a rugóstag hossza pedig megváltozik. Ha a vezető a járművön ül, a keménység nem változott, csak a jármű magassága.
Ez egyébként a progresszív rugóval felszerelt rugóstagokra is vonatkozik. Itt is azt jelenti, hogy egy X súlyú versenyzőnél a rugó Y hosszra nyomódik össze, függetlenül attól, hogy az előfeszítés hogyan van beállítva.
Hogyan állítható be a rugó előfeszítése?
A rugó előfeszítésének helyes beállításához először meg kell határozni a rugó útját terheletlen állapotban. Sok esetben ez könnyen elvégezhető a főállvány segítségével. Helyezze a járművet a főállványra, és vegye le a súlyt a kerékről. Ezután mérje meg a tengely középpontjától a keret egy függőlegesen igazodó pontjáig. Jelölje meg ezt a pontot egy kis szalaggal. Most vegye le a járművet az állványról, és üljön rá, vagy a vezető, vezető pozícióban (a legjobb, ha a lengéscsillapítókat előzetesen bemelegíti). Ezen a ponton segítségre van szükség, mivel a járműnek egyenesen kell állnia, a vezetőnek vezetési pozícióban kell lennie, és méréseket kell végezni az alvázon. Ismét a tengely közepétől a jelig vagy mérési pontig.
Most már két mérési eredményt kap, egy üres és egy a vezető és a jármű súlyával együtt. Ha a második értéket kivonja az elsőből, megkapja a negatív rugóutat. Elméletileg a teljes rugóút 25-30 %-ának negatív rugóútnak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy ha egy lengéscsillapító rugóútja 200 mm, a negatív rugóútnak 50-60 mm-nek kell lennie.
Sajnos ezt az értéket nem lehet egyszerűen átvinni egy klasszikus váltós robogó körülményeire. A rugó útja ott általában túl rövid. A jó referenciaérték itt kb. 2 cm.
A rugó előfeszítését addig kell beállítani, amíg a két mérés közötti különbség el nem éri ezt a 2 cm-t. A rugó előfeszítése már jó alapbeállításban van.
Milyen hatása van a lengéscsillapítás beállításának?
Ha a kerék átgördül egy akadályon, az egyenetlenséget egy rugó összenyomó mozgása kompenzálja. A rugó most már megfeszül, és visszamegy az eredeti helyzetébe. Ezt a kifelé rugózó mozgást a lengéscsillapító csillapítja. A lengéscsillapító által a rugóra ebben az irányban kifejtett erő erőssége a visszarugózási fokozattal változtatható.
Fontos, hogy a visszarugózási mozgás ne történjen túl gyorsan, hogy ne keletkezzen nyugtalanság a futóműben. Másrészt a keréknek sem szabad túl lassan visszapattannia, hogy a következő akadály elérésekor a teljes rugóút újra rendelkezésre álljon. Ha a lengéscsillapítás túl keményre van állítva, akkor egyfajta "felhúzási hatás" léphet fel. A gumiabroncs több akadályon egymás után összenyomódik anélkül, hogy a két akadály között vissza tudna pattanni. A lengéscsillapító egyre jobban megereszkedik és megkeményedik. A gumiabroncs megütközik és elveszíti az érintkezést az úttal.
Hogyan állítható be helyesen a lengéscsillapítás?
A jó alapbeállításra vonatkozó irányelv: a futóműnek körülbelül egy másodpercig kell tartania, amíg újra kiugrik. Ez azt jelenti, hogy a lengéscsillapítónak vagy a futóműnek a megállásig kell összenyomódnia, majd rángatózóan ki kell engednie. A keret eredeti helyzetbe való visszarugózásához szükséges időnek egy másodpercnek kell lennie.
Sajnos itt is az a helyzet, hogy ezt a szabályt nem lehet egyszerűen átvinni a klasszikus robogókra. Természetesen ennek az időnek az optimuma erősen függ a rugóút hosszától. Mivel azonban a klasszikus robogók rugóútja sokkal kisebb, mint egy átlagos közúti motorkerékpáré, az idő itt körülbelül 0,5 másodperc lehet. A legjobb módja annak, hogy megállapítsuk, hogy a visszapattanás ideje helyes-e, a "számolás" vagy a "huszonegy" szám kimondása. Ez nagyjából pontosan egy másodpercig tart. A fél másodperc meghatározásához tehát csak "másfél". Ha a futómű gyorsabban pattan vissza, a lengéscsillapítást tovább kell zárni, azaz az óramutató járásával megegyező irányban kell beállítani. Ha a futómű lassabban pattan vissza, a lengéscsillapítást felfelé, azaz az óramutató járásával ellentétesen kell beállítani.
A tágulási tartály
Az állítható kompressziós fokozat olyan opció, amelyet csak a jó minőségű, többnyire sportos ambíciókkal rendelkező lengéscsillapítók biztosítanak. A kompresszióbeállítás felszerelésének előfeltétele egy külső tartály. Egy ilyen tartály az olajpatronnak a végén található, és egy kis csövön vagy tömlőn keresztül csatlakozik hozzá. A csillapítóolaj a csillapítóbetétből a tágulási tartályba áramolhat. A gáztároló és a szeparátor szintén a tágulási tartályban található. Így csak az olaj áramlik a patronból a tartályba és fordítva. A tágulási tartály fő célja az olaj hőmérsékletének egyenletes szinten tartása. A nagyobb térfogat lassabban melegszik fel. Emellett a további tartály nagyobb felületet biztosít a hőmérséklet elvezetéséhez. Ez azért hasznos, mert az olaj a hőmérséklet függvényében a csillapítási tulajdonságait is megváltoztatja.
A kompenzációs tartály másik előnye: a patron és a tartály közötti átmenetnél tökéletesen elhelyezhető egy szelep, amely a kompressziós fokozat beállítására használható. Ez hasonlóan működik, mint a sűrítési szakasz: vannak lyukak, amelyeken az olaj egyszerre csak egy irányban haladhat át. A lyuk mérete, amelyen keresztül az olaj a tágulási tartályba áramlik, állítható. Ez azt jelenti, hogy az olaj áramlási iránya a kompressziós mozgás során beállítható.
Mit csinál a tömörítési fokozat?
Ha a tágulási tartályhoz vezető furat szelepe zárva van, a csillapító nagy erővel ellensúlyozza a kompressziót. Ha nyitva van, a kompresszió nem sokat csillapodik. A lengéscsillapító összenyomódási sebességét állítják be. A kompressziós csillapítás valami olyasmit eredményez a rugó viselkedésében, mint a "keménység", azaz olyan paraméter állítható, amely a rugó előfeszítésével nem állítható. Ez az ellenerő tömörítés közben nem változik, azaz nem növekszik a rugóút növekedésével.
Hogyan kell helyesen beállítani a kompressziós csillapítást?
Sajnos a nyomáscsillapítás helyes alapbeállítását nem olyan könnyű hüvelykujjszabály alapján megtalálni, mint a lengéscsillapításét. A megfelelő beállításhoz tapasztalat és érzék kell. Végül is, nem lehet megkerülni a lovaglást, a lovaglást és a lovaglást, hogy megtaláljuk a megfelelő beállítást. Ha előzetes beállításra van szükség, egy száraz gyakorlat segít: a vezető a robogó fölé áll, és teljes testsúlyával rángatózva nyomja az adott lengéscsillapítót. Ha a lengéscsillapító a gyors rázkódások során a vezető testsúlyával nagymértékben vagy teljesen beesik, akkor a kompressziós csillapítás túl lágyra van állítva. Ha a gyors, erőteljes lökések során alig használunk rugóutat, akkor a kompressziós csillapítás túl kemény.
Egy tipp a kompressziós csillapítás referenciaértékének meghatározásához: Állítsa fel teljesen a kompressziós csillapítást, és tekerjen néhány kilométert. Ezután állítsa a kompressziós csillapítást a másik végletbe, azaz fordítsa teljesen lefelé, és tekerjen újra néhány kilométert. Ez segít kialakítani egy érzést arról, hogy mi történik a felfüggesztés beállításával, és hogyan érzi magát jobban. Majd lassan és sok vezetési próbával kerüljön közelebb a megfelelő értékhez.
Dupla nyomásfokozat
A lengéscsillapító által a tömörítésre kifejtett erő a rugó útjával együtt állandó marad. Ezért lineáris. Ez azonban attól függően változik, hogy a dugattyúrúd milyen sebességgel merül a csillapítóba. A kettős tömörítési fokozatokkal az ellenállás külön állítható a gyors és lassú merülő mozgásokhoz. A kettős tömörítés beállítása általában szintén a tartályon található. A csavarok általában koaxiálisak, azaz egymáson belül, néha egymás mellett helyezkednek el. A két nyomásszintet "Highspeed" és "Lowspeed" néven emlegetik. Fontos megjegyezni, hogy mit jelent ebben az összefüggésben a nagy és az alacsony sebesség. Ez alatt a lengéscsillapító összenyomódásának sebességét kell érteni, nem pedig a jármű sebességét. A lengéscsillapító csak akkor tud gyorsan összenyomódni, ha egy mozgás nagy rugóutat vesz igénybe. Ha kevés rugóutat használnak, a mozgás szinte mindig az alacsony sebességtartományban történik.
A kettős kompressziós csillapítás beállítása nem egyszerű. Ezért néhány megfontolás segít megérteni, hogy mit állítanak be:
A felfüggesztés leginkább a Lowspeed tartományban működik. Még a rövid, kemény ütközések is ritkán okoznak mozgást a nagy sebességű tartományban, mivel minden rugómozgás alacsony sebességgel kezdődik, csak rövid időre gyorsul fel nagy sebességre, és a visszafordulás előtt ismét alacsony sebességgel ér véget. Még a rövid és gyors rugóösszenyomó és -nyújtó mozgások, például macskaköveken, sem történnek a nagysebességű tartományban. A rugóút túl rövid, és a csillapítás túlnyomórészt az alacsony fordulatszám-tartományban van. Az erős fékezési manőverek a tengelyterhelés gyors elmozdulását és ezáltal rövid idő alatt nagy löketmozgást okoznak. A csillapító belép a nagysebességű tartományba. Ha a féknyomás lassan épül fel, akkor nagy emelőmozgás történik, de hosszabb idő alatt. A csillapító az alacsony fordulatszám-tartományban működik.
A nagysebességű tartományban a terhelések akkor jelentkeznek, amikor a robogó gyorsan összenyomódik a teljes rugóút alatt, például heves bukkanások esetén, csak ekkor tud megfelelően felépülni a lengéscsillapító dugattyújának sebessége. A nagy sebességű kompressziós csillapítás nem más, mint egy nyomáscsökkentő szelep, amely megakadályozza, hogy a felfüggesztés kemény terhelés esetén hidraulikusan "blokkoljon".
A Lowspeed kompressziós csillapítás stabilizálja a járművet dinamikus vezetési körülmények között, például hosszú bukkanóknál, fékezéskor vagy gyorsításkor. Ez támogatja a rugót, ha az a kompressziós csillapítás ellenereje nélkül túlságosan meghajlana.
Hogyan lehet beállítani a magas és alacsony sebességet?
Minél több Lowspeed kompressziós fokozat van beállítva, annál hamarabb nyílik a Highspeed szelep, mivel a túlnyomás nem tud elég gyorsan eloszlani. Ezért a két szakasz beállításai nem lehetnek túlságosan távol egymástól. Az időnként irányadó érték az öt kattintás. Továbbá a nagysebességű fokozat beállítása nem lehet túl messze a kissebességű fokozat beállításától.
A kettős kompressziós fokozat beállításával végre elértük a felfüggesztés beállításának 2. szintjét. Ahhoz, hogy ezt tökéletesen elvégezze, egyszerűen csak jó kis tapasztalatra van szüksége.
Egy tipp: Kezdetben mindig párhuzamosan állítsa be a magas és alacsony fordulatszámot azonos értékre. Úgy járjon el, mint egy egyszerű kompressziós csillapítás beállításánál. Ha megtaláltuk a megfelelő értéket, figyeljük meg a járművet olyan vezetési helyzetekben, amikor a felfüggesztés a nagysebességű tartományba lép. Pl. gyors, erős fékezés egy kanyar előtt. Ha az eleje túl gyorsan meghajlik, növelni kell a nagysebességű beállítást. Ha például a hátsó kerék egy erős, gyors ütközés során egy blokknak ütközik, és a hátsó véget a rugóút kihasználása nélkül felfelé nyomja, nyissa ki a nagy sebességű fokozatot.
Következtetés
Ha helyesen akarja beállítani a futóművet, először is meg kell tanulnia, hogyan működik, és meg kell ismernie az egyes beállítási lehetőségek hatását. Ezután az egyetlen dolog, ami segít, az a sok vezetés és tesztelés, hogy kialakuljon az érzés, és össze lehessen hasonlítani a különböző beállításokat. A tökéletes alváz mindig időt és türelmet igényel.
Az egyes alkatrészek megvásárlásakor sem szabad elfelejteni, hogy a kemény felfüggesztés nem jó felfüggesztés, és természetesen nem sportos. A futóműnek lehetővé kell tennie, hogy a gumiabroncsok kompenzálják az egyenetlenségeket, és mindig tökéletes kapcsolatot biztosítsanak az úttal. Csak ez a sportos. Tehát a futómű keménységének illeszkednie kell az úthoz. Csak a nagyon sima pályákon teszi gyorsabbá az autót egy kicsit keményebb felfüggesztés. A saját és ügyfeleim robogóival kapcsolatos sokéves tapasztalatom alapján elmondhatom, hogy sok tuningolt futóművel felszerelt klasszikus robogó sokkal keményebb beállítással rendelkezik, mint ami még a legsimább versenypályán is előnyös lenne. Ha a macskaköveken dübörög a mindennapi robogóval, hogy mindent duplán lát, a kerekei alig érintkeznek az úttal.
A legtöbb célra elegendő két beállítási lehetőség: Rugó előfeszítés és lengéscsillapítás. Azok, akik kicsit igényesebbek, szintén gyorsan jó eredményeket érhetnek el a kompressziós csillapítás beállításával. A dupla kompressziós csillapítás a sportos ambíciókkal rendelkező szakértők számára készült.
A legvégén érdemes foglalkozni a felfüggesztéssel. Egy jó futómű nemcsak biztonságosabb, hanem a vezetési élményt is óriási mértékben növeli. Elképesztő, hogy mit lehet elérni a megfelelő beállítással. Nem olyan nehéz, csak próbáld ki!
Kattintson ide, ha a boltban található SIP Performance lengéscsillapítókhoz szeretne eljutni, amelyek szinte minden Vespa modellhez kaphatók.
